Akusztikai fogalmak

Az akusztika a hanghullámokkal, azok mozgásával, sebességével foglalkozó tudományág. Az akusztikai kezelés során találkozhatunk olyan fogalmakkal, amelyek nem mindenki számára teljesen érthetőek. Összegyűjtöttünk néhány fontos akusztikai fogalmat, azért, hogy elmagyarázzuk, melyik pontosan mit jelent.

1., Visszhang

akusztika-visszhang

A keletkezési helyre visszavert és ott ismételten észlelhető hang. Ha valamely faltól, ponttól bizonyos távolságban hangosan kiáltunk, vagy más hangforrást keltünk, bizonyos idő múlva a hang a falhoz érkezik és onnan visszaverődik, így a hang újra hallható a forrás helyén.

Nagy termekben, templomokban, színházakban a visszhang gyakran előfordul (a rossz akusztika miatt). Kisebb, zárt helyiségekben a falakról visszavert hang olyan gyorsan érkezik vissza a hangforráshoz, hogy az eredeti hangot felerősíti. Ha a falak így keletkezett rezonanciája túlságos erős, az zavarhatja a beszédet vagy éneket. A falak okozta rezonanciájának csökkentésére hangelnyelő akusztikai paneleket, akusztikai függönyöket, szőnyegeket alkalmazhatunk.

-Csörgő visszhang

Egymást gyorsan követő és fokozatosan gyengülő visszhangok sorozata, amely csörgésszerű hanghatást kelt. Zárt térben akkor keletkezik, ha az egymással szemben levő falak akusztikailag különböző mértékben csillapítatlanok. Kisebb területű, négyszög formájú szobák esetében okozza a legnagyobb akusztikai problémát.

2., Utózengési idő

Az utózengési idő (RT60) azt az idő, amely alatt a hang elhalkul a szobában – egész pontosabban 60 decibellel csökken. A visszhangot a különböző felületekről visszaverődő hanghullámok okozzák, és minél nagyobb a visszhang, annál tovább marad hallható a hang. A rövidebb utózengési idő azt jelzi, hogy a hangot valami elnyeli anélkül, hogy nagyobb visszaverődés lépne fel.

Amikor egy helyiséget akusztikailag kezelünk, vegyük figyelembe az utózengési időt. A legpontosabb eredmény elérése érdekében érdemes méréseket végezni, de a fülünkkel is hallhatjuk, hogy a visszhang magas vagy alacsony-e, vagyis hosszabb, vagy rövidebb az utózengési idő. Az ideális akusztikájú helyiségben minden frekvencián megegyezik az utózengési idő.

Az ideális utózengési idő a helyiség méretétől és funkciójától függ. A nagyobb területű helyiségekben (színházak, nézőterek, csarnokok..stb.) általában az 1,5–2,5 másodperces utózengési idő mondható ideálisnak, míg a kisebb helyiségekben, például az osztálytermekben, irodákban, moziszobákban, illetve a háló és lakószobákban az 1 másodpercnél rövidebb utózengési idő a legoptimálisabb.

A nagyobb alapterületű, minimalista stílusú, kevés bútorral berendezett szobákban okozza legnagyobb gondot a nem megfelelő utózengési idő.

Moziszobákban nagyon lényeges a tökéletes hangcsillapítás az ideális hangzás érdekében.

3., Állóhullám

Két ellenkező irányba haladó, hasonló rezgésszámú hanghullám kölcsönhatása következtében előálló hangjelenség. Jellemzője, hogy a hangtérben állandó, helyhez kötött kis- és nagynyomású pontok észlelhetők. Tökéletes reflexió esetén a visszavert hang erőssége azonos a beeső hangéval és a minimum helyeken az amplitúdó zérus, a maximum helyeken pedig a hang erőssége a kétszeresére nő.

Elsősorban a sarkokban és a falaknál alakul ki, amikor a hangforrásból érkező és a visszavert hang azonos fázisban találkozik, és így felerősítik egymást, ha viszont ellentétes fázisban találkoznak, akkor gyengítik egymást. A sarkokban az egymáshoz közel eső falakról egy időben pattannak vissza a hangok. Ezért is ajánlott a sarkokba basszuscsapdákat helyezni.

4., Diffúzió
akusztika-diffúzió

A diffúzió az építészetben a hangenergia egyenletes eloszlását jelenti egy adott környezetben. A tökéletesen diffúziós hangtér az, ahol az utózengési idő minden hallgatási helyzetben megegyezik. A legtöbb belső tér nem diffúz; a visszhangzás ideje jelentősen eltér a helyiség körül.

Az akusztikai diffúzorokat a helyiségekben előforduló visszhangok kezelésére használják. A hangelnyelésre használt akusztikus panelek nagyszerű kiegészítői, mivel nem távolítják el a hangenergiát, hanem a diffúzorok a hangenergiát sok irányban sugározzák szét, ezáltal egyenletesebb hangteret hoznak létre. A diffúzorok a tükröződéseket időben és térben egyaránt terjesztik.

5., Hangelnyelés

Hangelnyelő anyagoknak nevezzük azokat anyagokat, amelyek a levegőben terjedő hangenergiát befogadják, és nem engedik átjutni a szerkezetükön, vagyis teljes egészében bent tartják és nem is verik vissza. Tehát elnyelik a hangokat.

Az ideális hangelnyelő anyag nem tükrözi vissza a hangenergiát, vagyis a hangenergia könnyen bejuthat és átjuthat az anyagon. Ehhez az anyagnak porózusnak, lazának és levegősnek kell lennie. A megfelelő hangelnyelő anyag általában rostos, sűrű, szemcsés szerkezetű. Jellemzője, hogy sok, egymással összefüggő mikro lyukkal rendelkezik. Így, amikor a hanghullám a porózus anyagok felületére érkezik, levegő rezgését okozza a pórusokban. A súrlódási ellenállás, a viszkózus ellenállás és a hővezetés miatt a hangenergia jelentős része hőenergiává alakul, amely hangelnyelési szerepet játszik.

6., Hangszigetelés

A hangszigetelés során az anyag a hangot részben átveszi, részben visszaveri és részben átengedi, valamint szerkezetében tartja.

A hangszigetelő anyagok a hangenergia átvitelének csökkentése és a hangátadás megakadályozása érdekében nem lehetnek annyira porózusok, lazák és levegősek, mint a hangelnyelő anyagok. Éppen ellenkezőleg: az anyagnak nehéznek, tömörnek kell lennie, pórusok nélkül.

7., Hanggátlás

A hanggátlás azt jelenti, hogy az anyag a hangot részben átveszi és átengedi szerkezetén. Általában két, egymás melletti helyiség között szükséges hanggátlás.

8., Frekvencia

A hangmagasságot a hang frekvenciája (vagyis a hangrezgés üteme) határozza meg: nagyobb frekvencia esetén magasabb hangot érzékelünk. A frekvencia számértéke megadja a másodpercenkénti rezgések számát. A frekvencia mértékegységét hertznek nevezzük, és Hz-vel jelöljük.

9., Decibel

A decibel az akusztikában használt mértékegység a hangszint mérésére, valamilyen 0 dB-hez képest.

10., Zajtípusok zárt térben

zajok zárt térben

A léghang a terjedés olyan formája, amelyben a hang miatt, a levegő hatására a szerkezet rezeg: emberi beszéd, zene, stb. Ez magába foglalja a többi helyiségbe történő átvitelt, illetve ugyanabban a helyiségben létrejövő utózengést (visszaverődéseket).

A kopogó hang akkor jön létre, amikor a forrás egy dinamikus erőhatás, amely közvetlenül éri a szerkezetet: leejtett tárgy, széktologatás, lépések zaja, a falakhoz vagy padlóhoz rögzített gép, berendezés, falra szerelt hangszórók, stb.

Similar Posts